Az ókori görögök
Témahét

Az ókori görögök című témahetünket a 6. osztály tanulóival valósítottuk meg. Azonban a gyakorlati megvalósításhoz szükség volt arra, hogy a gyerekeknek az ókori görög kultúráról, szokásokról, társadalomról, mitológiáról legyen előzetes ismerete, ezért kértem őket, hogy elevenítsék fel az 5. osztályban tanultakat.
Az első óra előtt a diákoknak jeleztem, hogy hozzanak magukkal fehér lepedőt, a görög öltözék elkészítéséhez. Ők a görög polisz lakóit játszották el, a tanár (én) pedig az egyik isten (Aphrodithé) voltam (almát tartottam a kezemben), aki számára a programhét végén a gyerekek az általuk készített alkotásokkal kedveskedtek, hiszen az ókori istenek megvesztegethetőek voltak. A hét kezdetén a gyerekek felöltötték magukra a görög viseletet, majd a görög ABC betűiből leírták a saját nevüket. Ezt követte egy olyan játékos kooperatív vetélkedő (3 fős csoportok), amelyben jellegzetes görög épületet és egy mondát kellett a gyerekeknek összevágott puzzle darabokból kirakniuk és felismerniük. Miután elkészültek, megbeszéltük, hogy melyiknek mi a jelentősége az adott nép életében. A 2. órán mitológiai activityt játszottunk. A gyerekeknek a fogalmak már ismerősek voltak, de a játék segítségével lehetőségük nyílt arra, hogy ezeket elmutogassák, lerajzolják, körülírják. Biztos vagyok benne, hogy azon tanulóknak is jobban bevésődtek e módszer segítségével az adott meghatározások, akik esetleg a tankönyv vagy füzetben leírtak alapján nem tudták megjegyezni. A játékban dobókockával határoztuk meg, hogy kinek mit kellett csinálnia:
1-2: mutogatás (beszéd nélkül)
3-4: rajzolás
5-6 : körülírás (a megfejtés szavai nem szerepelhettek benne)
Mindig az következett, akinek sikerült kitalálnia a meghatározást. A meghatározásokat egy perc alatt kellett megfejteni.
A 3-4. órán az alkotás világába vetettük magunkat, elővettük a kreativitást. Ókori hajítógépet készítettünk. Ez az óra inkább a fiúknak kedvezett jobban, de a lányok sem húzták ki magukat a feladatból. Az iskolánk karbantartója segítetett nekünk azokban a mozzanatokban, amelyekben esetleg elakadtunk. A megvalósításhoz faanyagra, szögre, fakanálra és kötélre volt szükségünk, és természetesen kisebb tárgyakkal ki is próbáltuk a hajítógépet. Versenyeztek a diákok, hogy kinek milyen messzire sikerül pl. a radírt elhajítani ezzel a szerkezettel.
Az 5. órán szerettem volna a lányoknak is kedvezni, ezért egy görög motívumokkal díszített váza tervét készítettük el. A művelet a következő volt: a fehér alapszínű vázát a gyerekek színes zsírkrétával beszínezték, majd az egészet bevonták feketével, és végül görög motívumokat rajzoltak ki. Eltűnt ezeken a részeken a fekete szín, előjött az alatta lévő színes réteg.
A 6. órára a lakomát tettük, de a lakoma elkésztése is a mi feladatunk volt. Görög salátát készítettünk. Miután elkészültünk az étellel a polisz lakói átadták nekem, mint istennőnek az általuk készített ajándékot (hajítógép és váza), amit a finom ebéd elfogyasztásával zártunk.
Nagyon mozgalmas, eseménydús, élményekben gazdag órák voltak, aminek burkolt célja a játékos szótanulás, szókincsbővítés, az olvasott szöveg megértése és a kézügyesség fejlesztése volt.

Mihályiné Czigány Mónika
magyar – történelem szakos tanár