A testmozgás, az egészség és az életminőség szorosan összefüggő területek. Az emberi testet mozgásra tervezték, ezért az embernek szüksége van a rendszeres fizikai tevékenységre ahhoz, hogy szervezete optimális szinten működhessen, és elkerülje a betegségeket. Bizonyított tény, hogy a mozgásszegény életmód számos krónikus betegség tekintetében (ideértve a nyugati világ egyik fő halálokának számító szív-érrendszeri betegségeket is) kockázati tényező. Becslések szerint a fejlett országokban a halálozás 6-6,7%-a a fizikai inaktivitásnak tulajdonítható.

Az aktív életvitel számos egyéb társadalmi és pszichológiai előnnyel jár, és a fizikai tevékenység és a várható élettartam közt közvetlen kapcsolat áll fenn, azaz a fizikailag aktív populációk tagjai általában tovább élnek, mint a fizikailag inaktív populációkba tartozó társaik. A mozgásszegény életmóddal felhagyó, fizikailag aktívabbá váló emberek arról számolnak be, hogy egészségi és mentális szempontból egyaránt jobban érzik magukat, és javult az életminőségük. 

Az emberi test a rendszeres testmozgás következtében olyan alaki és funkcionális változásokon megy keresztül, amelyek megelőzhetik és késleltethetik bizonyos betegségek megjelenését, és javíthatják az ember fizikai erőkifejtésre irányuló képességét.

Ma már elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a fizikailag aktív életet élők ennek számos jótékony hatását élvezhetik, ideértve az alábbiakat: 

• A szív-érrendszeri betegségek kockázatának csökkenése
• Az artériás magasvérnyomás kialakulásának megelőzése és/vagy késleltetése, valamint a magas vérnyomásban szenvedőknél az artériás vérnyomás jobb kontrollja
• Jó szív- és tüdőműködés
• Az anyagcseréért felelős rendszer jó működésének megőrzése és a 2-es típusú diabétesz alacsony előfordulási gyakorisága
• Fokozott zsírégetés, amely segít az elhízás megakadályozásában, csökkenti a túlsúlyosság kialakulásának kockázatát
• A rák bizonyos fajtái (pl. mellrák, prosztatarák és vastagbélrák) kialakulásának csökkent kockázata
• Fiatalkorban a csontok ásványianyag-ellátásának javulása, melynek következtében időskorban megelőzhetők a csonttörések és a csontritkulás
• Jobb emésztés és a bélrendszer szabályosabb működése
• Az izomerő és állóképesség fenntartása és javítása, miáltal javul a napi életfeladatok végrehajtására való képesség
• A jó mozgásszervi működés megőrzése, ideértve az erőt és az egyensúlyt.
• A szellemi frissesség megőrzése, a depresszió és demencia kialakulásának csökkent kockázata
• Jobb stressztűrő képesség, és ennek nyomán jobb alvás
• Pozitívabb önkép és nagyobb önbecsülés, a lelkesedés és optimizmus növekedése
• Kevesebb munkahelyi hiányzás (betegszabadság)
• Nagyon idős korban az elesés kisebb kockázata, és az öregedéssel kapcsolatos krónikus betegségek kialakulásának megakadályozása vagy késleltetése

A cikket Varga Terézia egészségfejlesztő szerkesztette