Máj. 15-én indultunk. Első állomásunk Nagyvárad volt, ahol idegenvezető segítségével egy sétát tettünk a városban. Megnéztük a Bazilikát. Előtte Szent László szobra található.
A Bazilikában található az a festmény, amely Szent László álmát örökíti meg. Az álom hatására építette meg a templomot. Itt őrzik Szent László koponyájának egy darabját.
A városban tovább sétálva József Attila, Petőfi Sándor szobrát is láthattuk.
A város sétáló utcájában található a Holnap szerkesztőinek szoboregyüttese, melyek között Ady Endrét és Juhász Gyulát is felfedeztük.
Romániában egy településen több templom is található, sokféle vallást gyakorolnak az ott élők. Megnéztünk egy ortodox templomot is, melynek érdekessége, hogy a mennyezeten a fő helyre Jézus helyett egy helyi betyár képét festették.
Adorján Emil jogász, ügyvéd, gyorsíró magánvagyonából építtette a Fekete Sas Palotát, amely Nagyvárad egyik legimpozánsabb épülete volt. A szállodaként funkcionáló épületet Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte.
Az épület földszintjén, az utcafrontokon és a főtér felé üzlethelyiségek kaptak helyet.
Május 16-án, kedden délelőtt ellátogattunk Kolozsvárra. Megnéztük a Szent Mihály templomot. A templom a 14-15. században, gótikus stílusban épült. A templom előtt Mátyás király lovasszobra áll. Mátyás király alakját hű emberei veszik körül. A műemlék Fadrusz János alkotása, Kolozsvár főterén.
A következő állomásunk Mátyás király szülőháza volt, ahová szalagot is kötöttünk. A Tűzoltótornyot is megnéztük ahonnan csodaszép volt a kilátás.
Délután a tordai sóbányába látogattunk el amely az egyik legfontosabb turisztikai látványossága és gyógyhelye a településnek. A sót mindvégig szakképzett bányászok termelték ki, a függőleges kiemelés pedig lovak által húzott csigaszerkezettel történt. Az aknákban faggyúviaszos gyertyákkal és fáklyákkal világítottak.
A sóbánya levegőjének magas páratartalma, egyenletes hőfoka (állandó 10-12 fok) gyógyító hatással van a légzőszervi megbetegedésekre.
Elsősorban az asztmásoknak, allergiásoknak, légúti gyulladásos betegeknek ajánlott, de az egészséges szervezetnek is jót tesz egy ilyen környezetben megtett séta. A lépcsők 13 emeletnyi mélységbe visznek le.
A bánya legalsó szintjén egy szabadidő központ működik, ahol lehetőség nyílik óriáskerék, játszótér, asztalitenisz, valamint csónakázás kipróbálására is.
Útközben a buszból a Tordai hasadékot is megcsodálhattuk. Szent László Torda mellett harcolt a kunokkal. A túlerővel szemben azonban vissza kellett vonulnia a hegy irányába, de a kunok üldözőbe vették a magyar sereget. Szent László feltekintett az égre, és Istenhez fohászkodott; ebben a pillanatban a hegy kettéhasadt.
Estére értünk első szálláshelyünkre Torockóra, ahol két éjszakát töltöttünk. Nagyon hangulatos település: a fehérre meszelt házak a zöld tetővel és ablakkerettel olyanok, mint kis ékszerdobozok.
A szállásunktól nem messze volt a Kis Szent Teréz Árvaház, ahol Böjte Csaba árváit megajándékoztuk néhány ruhával, játékkal. A gondozójuk segítségével az ott élők mindennapjaiba nyerhettünk bepillantást. Torockói sétánk során a Néprajzi Múzeumot is megnéztük, ahol a település régmúltjába nyertünk betekintést. Főleg bányászatból éltek az emberek. A kibányászott ércből készítették a használati tárgyaikat. A régi bányaváros népviseletét is láthattuk. A ruhából látszott a viselője életkora, más színeket, kiegészítőket viseltek a fiatalok és az idősek.
A vízimalom működését is megnézhettük és megtudhattuk hogyan éltek az emberek, milyen volt a szobájuk berendezése. Érdekes volt, hogy a székek elrendezésével jelezték, hogy a házban élők milyen viszonyban vannak egymással: békességben, vagy haragban.
Május 17.-én szerdán ellátogattunk Marosszentgyörgyre ahol megnéztük a Máriaffy kastélyt. A marosszentgyörgyi Máriaffy-kastély az országút mellett, kis magaslaton álló késő reneszánsz stílusú épület. Az 1870 után épült, kétszintes kastélyt a főútról, az egykori parkon keresztül lehet megközelíteni. A kastélyban köszöntött bennünket a település polgármestere, majd körbe vezettek bennünket a kastély termeiben.
Utána ellátogatunk az iskolába, ahol az igazgatónő és a magyar tanárnő fogadott bennünket 6. osztályos tanulókkal. az iskolában közel 500 tanuló tanul román és magyar tagozatokon.
Megnéztük a könyvtárat is. Érdekes volt a színkódok szerinti elrendezése a könyveknek.
Megnéztünk több osztálytermet is. Bemutatót tartottunk iskolánkról.
Délután utaztunk tovább. Megálltunk a Gyilkos-tónál, melynek régi neve: Veres-tó
A Hagymás-hegységben a Keleti-Kárpátokban a Hargita megye északkeleti részén található.
1837-ben keletkezett . Területe: 0,11 négyzetkilométer . A tó különlegessége, hogy fatörzscsonkok találhatók benne. Sajnos nem jutott idő körbesétálni, mert tovább kellett utaznunk.
Május 18-án, csütörtökön ellátogattunk Csíkszeredára, a Csíki Székely Múzeumba.
A múzeumot 1930-ban alapította a Csíki Székely Múzeum-egyesület: Domokos Pál Péter tanár, Nagy Imre festő és Vámszer Géza festő. Az első kiállítást 1931-ben nyitották meg pünkösd napján, amely 13 teremben zajlott, 130 néprajzi és képzőművészeti tárgyat tartalmazva.
Az intézmény jelenlegi gyűjteménye régészeti és néprajzi tárgyból, régi könyvből a csíksomlyói ferences állományból, levéltári és numizmatikai tételből, ékszerből, fegyverből, képző-és díszítőművészeti tárgyból, Nagy Imre hagyatékából, természetrajzi gyűjteményből, ásványvizekkel kapcsolatos tárgyból, valamint tudomány -és technikatörténeti tételből áll. Építtetője, Hídvégi Mikó Ferenc 1611-től Csíkszék alkapitánya.
Csíkszereda után Csíksomlyóra mentünk, ahol a kegytemplomot nézhettük meg.
A csíksomlyói kegytemplom és kolostor a magyarság egyik legnagyobb zarándokhelye és kultúrtörténeti emléke. A Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor a templom legértékesebb része. A szobor átvészelte az 1661-es nagy török támadást és tűzvészt. A monda szerint a török vezér látva az értékét el akarta vitetni, de a szobor olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták megmozdítani. Ezt látva kardjával megsebezte a szobor arcát és nyakát, melynek nyomai ma is látszanak. A korabeli beszámolók szerint a szobor néha földöntúli fényben tündököl, máskor nagy veszély idején szomorúnak látszik. A szobornál számos ima meghallgatás történt, melynek emlékét a két oldalon kifüggesztett fogadalmi tárgyak, táblácskák őrzik. A kegytemplom és a hozzá tartozó kolostor története a XV. században indul, a korszaknak megfelelően az ide telepedő ferences szerzetesek gótikus stílusban emelték a templomot és a hozzá tartozó kis kolostort Sarlós Boldogasszony tiszteletére.
Délután Szejkefürdőn meglátogattuk Orbán Balázs síremlékét, ahol nemzeti színű szalaggal róttuk le tiszteletünket.
Báró Lengyelfalvi Orbán Balázs 1829. február 3-án Székelylengyelfalván született és Budapesten halt meg 1890.április 19-én.Hat könyvet írt Székelyföldről, ezért is nevezik a legnagyobb székelynek.
A síremléket az teszi egyedivé egész Erdélyben, hogy székelykapuk hosszú sora jelöli az oda vezető utat, amelyek közül a legkülönlegesebb a legutolsó kapu. Ezt ugyanis maga Orbán Balázs állítatta még életében és arany-kék színekkel volt egykor díszítve, amely mára igencsak megkopott.
Szejkefürdőn még meglátogattuk a Mini Erdély parkot is. Itt Erdély legfontosabb történelmi épületeinek kicsinyített mását néztük meg. Várakat, erődtemplomokat, kastélyokat.
Utunk következő állomása Farkaslaka volt. A település Hargita megyében található.
Farkaslakán született Tamási Áron 1897. szeptember 19-én és 1966. május 26-án hunyt el. Kisbirtokos, sok gyermekes, szegény székely földműves család gyermekeként született. Tamási Áron Kossuth-díjas székely magyar író.
Szülei: Tamási Dénes, Fancsali Márta. Testvére: Tamási Gáspár
Meglátogattuk Tamási Áron sírját, amire szalagot is kötöttünk.
Estére értünk Szovátára, a második szálláshelyünkre, ahol a következő 2 éjszakát töltöttük.
Szováta Maros megyében, Marosvásárhelytől 60 kilométer távolságra található, a Sósvidék legnagyobb települése. Szováta két részből: a városból és Szováta-fürdőből áll.
Itt található a Medve-tó, melyet főként meddőségi problémák és reumatikus megbetegedések miatt látogatják meg. Azért hívják Medve tónak, mert felülnézetből olyan mint egy kiterített medve bőr.
Május 19-én indultunk haza. Útközben először Nagyenyeden álltunk meg, ahol megtekintettünk egy vártemplomot, amit jelenleg próbálnak az eredeti állapotára felújítani. Következett Gyulafehérvár , ami egykor az erdélyi fejedelemség fővárosa volt. Megnéztük a gyulafehérvári várat, ami nemcsak román stílusban keletkezett hanem a pogány Koppány vezér 4 felé darabolása után ide is tűztek egy darabot belőle annak jeléül, hogy a kereszténység nyert és, hogy mindenki vegye fel a kereszténységet. Érdekessége, hogy csillag alakú.
Itt temették el Hunyadi Jánost. HunyadiJános szarkofágjaa templom jobb oldali falánál látható sírhelyek közül a középső, kétoldalt fia, a kivégzett Hunyadi László és testvére, János nyugszik. A Lászai-kápolnától jobbra eső kőkoporsó János Zsigmond, az első erdélyi fejedelem maradványait őrzi, mögötte anyja, Izabella királyné fekszik.
Szászsebesen is megálltunk, ahol az erődtemplomot is megnéztük.
Utolsó állomásunk Arad volt, ahol az Aradi
Vértanúk emlékművét néztük meg.
Az aradi vértanúk az a 13 magyar honvédtiszt,
akiket az 1848-49-es forradalom és szabadság leverése után, az abban játszott
szerepük miatt Aradon kivégeztek.
Az emlékmű egy mesterséges domb tetején álló obeliszk. Egyik oldalán az 1849. október 6. dátum szerepel, a többi oldalon a tizenhárom aradi vértanú neve kivégzésük sorrendjében. Az emlékmű a vár közelében van, a 13 vértanú téren.
Az emlékművet tiszteletünk kimutatásának jeléül megkoszorúztuk.
Kissné Pető Brigitta kísérő pedagógus
