B.1.0. Hagyománnyá tehető iskolai események

B.1.0. Hagyománnyá tehető iskolai esemény

2014. 06.12-én rendeztük meg a már harmadik éve megrendezésre kerülő „Jász Projekt Napunkat”. A mai napon 119 fő vett részt az eseményen.

Három évvel ezelőtt azzal a céllal fogtunk hozzá a szervezéshez, hogy a tanulóink jobban megismerjék a szűkebb környezetük, a jászság hagyományait, népszokásait, kultúráját. Az volt az elgondolás, hogy minden évben az osztályok évfolyamonként felmenő rendszerben egy-egy témakört feldolgoznak, így nyolc év alatt interaktív módon kapcsolódnak valamennyi témakörhöz. Évente megismerik egymás gyűjtéseit, produktumait, így évről-évre gazdagabb anyagot mutatnak be társaiknak, és egymásra épülhetnek az egyes csoportok munkái.

Már hetekkel előbb elkezdődött a gyűjtőmunka. A tanulók a pedagógusokkal a könyvtárban, interneten, és néprajzban járatos szakembernél keresgélték a témához illő anyagot. Készültek a plakátok, próbálták a jeleneteket, tanulgatták a játékot, énekeket.

A projektnapon az osztályok nagy izgalommal adták elő bemutatóikat, melyre napok óta lelkesen készültek. Figyelmesen hallgatták az előadásokat, és tapssal jutalmazták a szereplőket. Nagyon várták a társaik által készített sütit, mely most is nagy sikert aratott.

Nagyné Fehér Edit

projektasszisztens

 

2014.10.18.

1. osztály: Mozgásos játék, dalos játék tanulása

Az elsősök a Csip, csip, csóka, és a Bujj, bujj, zöldág kezdetű dalokat tanulták meg, és játszották nagy lelkesedéssel a rendezvényünkön.

Sas Gáborné és Balázs Anita

 

2. osztály: Emléktáblák a községben

A Jász - Projekt keretében a hagyományoknak megfelelően a második osztályosok feladata minden évben egy, a községben található emléktábla felkeresése, megismerése volt.

Mi idén a falu határában lévő gátőrházon elhelyezett Ady Endre emlékére állított táblát kerestük fel. A Tarna-gáton sétáltunk ki az említett házhoz. Virágot helyeztünk el a táblánál, és beszéltünk a költőről, arról hogy hogyan került Jászjákóhalmára. Felolvastuk egyik versét is, és fényképen is megörökítettük, hogy ott jártunk.

Az iskolában rajzokat készítettünk, képeket gyűjtöttünk a hallottakról, és megtanultuk az egyik versének néhány versszakát.

Kis műsort, és faliújságot is összeállítottunk, amellyel bemutatjuk a többieknek, mit tudtunk meg Ady Endréről.

 

Szükséges eszközök : rajzlap, laminálólap , színesceruza, olló,

Nagyné Tóth Henriette

Tari Györgyi

 

3. osztály: Népdalgyűjtés, népdaltanulás

FELADATOK

CÉLOK

ESZKÖZÖK

Jászsági népdalokat gyűjtöttünk. A folyamat során megkérdeztük a jászjákóhalmi lakosokat, továbbá a gyűjtőmunkában felhasználtuk a „Jászsági ünnepnapok 1953-1998” kazettát, illetve az internet adta lehetőségeket is.

53 jászsági népdalt sikerült összegyűjteni. Tablót készítettünk, 4 dalt (Szombaton este nem jó citerázni, Lassan kocsis, Vékony deszkakerítés, Jászkunsági gyerek vagyok) megtanultunk és az iskolás társainknak előadtuk.

A jászsági népdalok megismerése által a Jász öntudat kialakítása és fejlesztése, a Jászok kultúrájának megértése és a hagyományok őrzése.

Emellett fontos célkitűzésünk a csoportegység további fejlesztése az interaktív kommunikáció által és a vélemények cseréjének segítségével.

Számítógép, CD, Kazetta, Fénymásoló, Karton, Internetes felületek

Muhari Zoltánné és Boricsné Hegedűs Zsuzsanna

 

4. osztály: Népi hangszerek

2014. szeptemberében osztályunk (4. osztály) a projekten belül a népi hangszerekkel való foglalkozás feladatát kapta. Közösen kiválasztottunk 9 hangszert, melyet nemcsak nagyzenekarokban, de népzenekarokban is használnak. Önként jelentkeztek tanulók, hogy utána néznek az egyes hangszereknek. Miután ez megtörtént és írott formában megkaptuk tőlük, akkor mi legépeltük, mappába helyeztük, hogy szép külsőt kapjanak. A 9 hangszer képét kinyomtattuk és lelamináltuk. Kiválasztottunk 9 gyereket, akik felkészültek a rövid hangszerismertető felolvasásából. A projektnapon tehát volt, aki tartotta a képet, volt, aki felolvasta a tudnivalókat, a tanító nénik pedig mindig felmutatták az aktuális hangszert. Célunk az volt, hogy felhívjuk a figyelmüket arra, hogy az internet nagyon jó ismeretszerzésre, illetve, hogy nagyon fontos a hagyományainkat megismerni, tovább vinni.

Mindnyájan nagyon hasznosnak ítéltük meg ezt a napot. Várjuk a következőt!

Muhariné Mihály Violetta, Molnárné Pete Marianna és a gyerekek

 

5. osztály: Mese, monda

Az 5. osztály a Jász projekt napon a Lehel kürtjét és a róla szóló mondát mutatta be, illetve játszotta el a többieknek. A tanulók előzetesen gyűjtőmunkát végeztek. Osztályfőnöki órán közösen megnéztük és átbeszéltük a Mondák a magyar történelemből c. filmből a Lehel kürtjét. A délutáni foglalkozásokon pedig lerajzolták a kürtöt és a monda legfőbb eseményeit.

 

Magyar mondák: Lehel kürtje

 

A jászberényi Jász Múzeum kürtje a magyar nemzet féltve őrzött kincse,a jászok nagy becsben tartott ereklyéje,amelyhez egyik legszebb mondánk,a Lehel-monda fűződik.

Árpád felosztotta az országot a törzsek között, a törzsek vezérei pedig felosztották azt a nemzetségek között. Termékeny volt a föld, bőven ellátta a jószágot legelővel, télire való szénával. Tavak, patakok tele voltak hallal, erdők vaddal.
A magyarok azonban hozzászoktak a kalandozáshoz, és különösen a fiatalja hamarosan nyugtalanná vált a békés életmódban. Kalandra vágytak. Csatákra, ahol harci tudásukat gyakorolhatták. Hogy levezessék ezt a veszedelmes nyugtalanságot, mely könnyen belső villongásokat okozhatott volna, a törzsi vezérek olykor-olykor portyázásokra vezették fiatalharcosaikat a szomszédos országokba. Felkutatták gélt és nyugatot. Magyar lovasok hétszer átkeltek az Alpokon, és elkalandoztak tova Németalföldig és spanyolok földjéig. Várakat égettek, városokat fosztogattak ki, asszonyokat raboltak. Gyors, váratlan támadásaikkal megverték a német-római császár hadait, megsemmisítették az itáliai seregeket, és menekülésre kényszerítették a porosz lovagokat.
Ezek a portyázások rendre elviselhetetlenné váltak a szomszédok számára, különösen pedig a császári birodalom szenvedett tőlük sokat. Ottó német-római császár, ravasz cselszövéssel, követül küldte egyik hűbéresét, Konrád herceget a magyarokhoz, segítséget kérve tőlük egy nem létező támadás leverésére. Árpád unokája, Géza elhatározta, hogy jószomszédi viszonyt teremt Magyarország és a német-római császárság között, és ebből a célból megígérte a fegyveres segítséget. Bulcsú és Lehel vezérlete alatt kisebb lovas sereget küldött a császár megsegítésére.
Mélyen bent német földön, Lechfeld alatt a gyanútlan magyarokat váratlanul körülkerítette egyik oldalról Konrád herceg gyalogos-hada, másik oldalról pedig Ottó császár nehéz, páncélos lovassága, és könyörtelenül lemészárolták a kis létszámú magyar sereget. Mint az oroszlánok, úgy harcoltak a magyarok a túlerővel szemben, s ahogy egyenként estek el a csatamezőn, magukkal vitték a császár híres hadának több, mint felét. Végül már csak a két vezér maradt, Bulcsú és Lehel. Körülöttük a páncélos németek holtteste dombbá emelkedett.
Ezer sebből vérezve, egyik kezükben kard, másikban csákány, küzdöttek tovább, amíg az áruló Konrád herceg hálókat nem dobatott rájok katonáival. Elevenen fogták el a két magyar vezért, nehéz kötelekkel megkötözték őket, s úgy vonszolták föl az augsburgi palotába.
A palota nagytermében Ottó császár a maga hercegeivel és grófjaival törvényt ült a két vezér s hét sebesülten foglyul ejtett magyar harcos fölött. A vezéreket halálra ítélték, a hét foglyul ejtett harcosnak pedig orrát, fülét levágták, s úgy küldték haza őket a császár üzenetével: ez lesz a sorsa minden magyarnak, aki német földre meri tenni lábát.
- Mi az utolsó kívánságtok? - kérdezte Ottó császár a halálra ítélt magyar vezéreket.
Bulcsú átokkal válaszolt, de Lehel szemében megcsillant egy szikra.
- Adjátok kezembe kürtömet, hogy még egyszer belefújhassak!
A császár bólintott. Intésére az őrök megoldozták Lehel kötelékeit, és kezébe adták a gyönyörű, ökörszarvból faragott, ezüsttel díszített csatakürtöt. Lehel szájához emelte kürtjét. A nagy asztal körül ülő német urak még nem hallottak soha olyan gyönyörű hangokat. A halotti búcsúztató szomorú hangjai után felharsant a kürtből a harci riadó, és megremegtette Augsburg városát. Lent a völgyben, a véres csatamezőn félhalott magyar harcosok megmozdultak tőle, és tapogatózó kezük kardot keresett.
Mikor az utolsó hangok is elhagyták a kürtöt, mély csönd hullott alá a palotára. A császár, a hercegek, grófok, őrkatonák még a hangok varázsának hatása alatt voltak, amikor Lehel hirtelen az asztalhoz ugrott, mely körül bírái ültek, egyenesen Konrád herceg elé, s két kézre fogva magosra emelte a kürtöt.
- Előttem mégy a másvilágra, áruló, s szolgám leszel az idők végeztéig! - csattant föl a hangja, azzal lecsapott kürtjével Konrád herceg fejére.
Az áruló azonnal meghalt, kettéhasadt fejjel. Bulcsút és Lehelt kivégezték, a hét megcsonkított sebesültet pedig hazaküldte a császár Lehel kürtjével, hadd vigyék hírét a vereségnek.
Otthon gyászmagyaroknak nevezték el a szerencsétleneket. Törzseik kiközösítették, saját családjaik is megtagadták őket, amiért nem haltak meg hősökhöz méltóan a többiekkel együtt. Heten együtt maradva, vándorló igricek módjára járták az országot életük végéig, s gyászos dalaikat borzadva hallgatta mindenütt a nép. Rendre megértették a nyugtalankodók is, hogy a kalandozások ideje letelt, s eljött az idő a letelepedésre és országépítésre.
Lehel kürtjét látni lehet ma is a Jászberényi Múzeumban. Látni lehet a repedést is rajta, amit az áruló Konrád kemény koponyája okozott. Hangját azonban nem lehet hallani, mert nincs ember a földön, aki meg tudná szólaltatni. A monda szerint azonban eljön az idő, amikor magától megszólal újra, s hangjától még a halott is feltámad, s kardja után nyúl.
Kovács Anikó

 

6. osztály: Jászsági viseletek, jászsági hímzések

Feladat: Jászsági viseletekről, hímzésekről, szóló cikkek, képek gyűjtése, tabló készítése, majd a projektnapon ezek ismertetése, bemutatása.

Először leírásokat gyűjtöttünk az internet segítségével és könyvtárlátogatás során. Megismerkedtünk a jászok jellegzetes viseletével, a ruhadarabok nevével leírás, és képek segítségével. Pl: főkötő, pendely, pruszlik, kecele, suba, ködmön stb. A jellegzetes jász hímzéseket is tanulmányoztuk, így a szűcshímzést, a subák és ködmönök díszítését és a fehér alapon zöld hímzést. Ehhez az interneten kívül könyveket is használtunk. (Lengyel Györgyi: Nagyanyáink öröksége). Jellemző még a Jászságra a törülköző-, és lepedővégre hímzett egyszerű csíkmotívum és monogram.

A hímzésekről és viseletekről rajzokat is készített néhány tanuló. A rajzokat és kinyomtatott képeket, szövegeket tablókon rendszereztük, amit kiállítottunk (4 db).

A projektnapon a gyerekek ismertették a jászsági viseletet és hímzéseket, amit képekkel szemléltettek.

Bízunk benne, hogy elértük célunkat, miszerint a hagyományokat ismerni és megőrizni kötelességünk. A hagyományőrzés, a hagyományőrző népművészek emlékeztetnek mindnyájunkat a régi magyar közmondásra, amit mottónak választottunk a projektnapra:

„ Ki a múltját nem ismeri, az a jövőt nem érdemli! „

Szikszainé Baranyi Anikó

 

7. osztály: Népi játékszerek készítése, mozgásos népi játékok

Célunk, hogy a tanulók ismerjék meg a népi gyermekjátékok főbb jellemzőit, ezáltal fejlődjön dallam- és ritmusérzékük, ismerjék meg azokat a természetben előforduló anyagokat, amelyeket a játékok során felhasználtak. A játékok során alakuljon ki egyfajta szabálytudat, érezzenek rá a helyes önértékelés, együttműködés fontosságára. Segítsen a felnőtt életre nevelésben. A szabályok alkalmazása segíti a gyermek tudatos fegyelmezettségének kialakítását. A játékban a gyermekek olyan akarati tulajdonságai fejlődnek, mint rendszeresség, kötelességtudat, kitartás, pontosság, megbízhatóság, kezdeményezőkészség. 

Megjelenő produktumok:

  • Népi gyermekjátékok leírása
  • Tabló korabeli fotókkal
  • Kiselőadások a témával kapcsolatban
  • Játékok bemutatása

A produktumhoz szükséges tevékenységek:

  • Gyűjtőmunka: internet, könyvtár, helytörténeti gyűjtemény, szülők, nagyszülők
  • Technikai eszközök beszerzése
  • A kiselőadás anyagának összeállítása
  • A bemutatni kívánt játékok közös kiválasztása
  • A szereplők kijelölése
  • A játékok szabályainak megtanulása, játékbemutatás
  • Tabló készítése

Időterv:

  • Előkészületek, tervezés – szeptember 3. hete
  • Szülők tájékoztatása – szeptember 4. hete
  • Gyűjtőmunka – szeptember 4. hete
  • Technikai eszközök beszerzése –szeptember 4. hete
  • Kiselőadás anyagának összeállítása, próba – október 1-2. hete
  • Játékok kiválasztása, megtanulása – október 1-2. hete
  • Felkészülés az előadásra, tablókészítés – október 1-2. hete
  • Projektzárás – október 2. hete
  • Projektértékelés – október 3. hete

Hagyóné Kovács Judit

 

8. osztály

Torta készítése mézes tortalappal

Megjelent: 1749 alkalommal